Az özvegyi nyugdíjról

< VISSZA
Az özvegyi nyugdíjról
2019.03.30.

Házastárs, élettárs elvesztésekor általában a temetést követően a soron következő fontos mozzanat mindig az özvegyi nyugdíj, az igénylés menete, az igényléshez szükséges iratok, és számos más, az ellátást érintő kérdések megválaszolása.

Nézzük meg, hogy mi az, amit az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatban tudni érdemes.

A nyugellátásnak a célja, hogy az Elhunyt (jelen esetben, és a továbbiakban jogszerzőnek nevezzük) hozzátartozói megfelelő pénzbeni ellátásban részesüljenek, azért, hogy a kiesett jövedelemveszteség részben pótolva legyen.

 

Az ellátás megállapításának feltétele tehát:

  • a jogszerző elhalálozása,
  • a jogszerző az öregségi, rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte haláláig,
  • öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.

Igényléskor az igénybejelentő lap mellé csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint a házassági anyakönyvi kivonat másolatát is. 2018. január 1-től az élettársak együttélésének megállapításához elegendő a közös bejelentett lakcím vagy tartózkodási cím, és nincs szükség a jegyző által kiállított hatósági bizonyítványra. Abban az esetben, ha az élettársak hivatalos bejelentett lakcíme eltérő, kell bizonyítani az együttélés tényét közigazgatási eljárás során. A bizonyításhoz általában tanukat idéznek be, közüzemi számlákat, temetési számlát, fotókat és egyéb igazolásokat szoktak csatolni.

 

Nézzük meg, hogy hányféle ellátás létezik:

Özvegyi járadék: ez akkor kerül folyósításra, ha az elhunyt jogszerző visszalépett a magánnyugdíjrendszerből, és az özvegyi nyugdíjnál magasabb összegű ellátás illeti meg. Ilyenkor özvegyi járadékot állapítanak meg, és nem folyósítanak özvegyi nyugdíjat.

Özvegyi nyugdíj: célja, hogy az életben maradt házastárs megélhetősége biztosított legyen. Élettárs két esetben válik jogosulttá: egyrészt ha minimum 1 éve együtt éltek megszakítás nélkül, és van közös gyermekük. Ha nincs közös gyermek, akkor 10 éves, megszakítás nélküli együttélés szükséges.

 

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek elhunyt házastársa, élettársa jogosult lett volna öregségi nyugdíjra, öregségi nyugdíjas volt, vagy megszerezte a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt. Az özvegyi nyugdíjra jogosultság házasság fennállása esetén főszabályként nem kötődik meghatározott együttélési időhöz. Ha azonban a jogszerző már betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, az özvegy az özvegyi nyugdíjra csak akkor jogosult, ha a házasságkötéstől számítva 5 éven át együtt éltek. Nem vonatkozik ez a megkötés azokra, akiknek közös gyermekük van, vagy korábban elváltak ugyan, de az öregségi-nyugdíjkorhatár betöltését követően kötöttek ismét házasságot.

 

Az özvegyi nyugdíjnak két formája van: az ideiglenes özvegyi nyugdíj, valamint az állandó özvegyi nyugdíj. Nézzük meg, hogy melyik mit is jelent.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a jogszerző halálától számítva főszabályként 1 évig jár. Mértéke: 60%-a annak az öregségi nyugdíjnak, mely az elhalálozott jogszerzőt a halála időpontjában megillette. Elvált, vagy különélő házastársnak csak akkor jár az özvegyi nyugdíj, ha az életben maradt házastárs tartásdíjban részesült. Természetesen a különélés nem vonatkozik azokra a speciális esetekre, amikor a különélés azért valósult meg, mert például az egyik fél másik településen dolgozott.

Az állandó özvegyi nyugdíjra az ideiglenes folyósításának megszűnése után jogosult az a túlélő házastárs, aki a jogszerző halálakor az öregségi nyugdíj-korhatárt márt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű (ebben az esetben csak akkor, ha a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az egészségi állapot 50% alatti. Az állandó özvegyi nyugdíj mértéke 30%-a annak az összegnek, mely az elhunytat a halála idejében megilletett. Ha az elhunyt jogszerző még nem érte el a nyugdíjkorhatárt halálakor, akkor a jogszabály szerint megállapított rokkantsági nyugdíj 30%-a az özvegyi nyugdíj, mely keresetre tekintet nélkül jár.

Az özvegyi nyugdíj 30% helyett 60% abban az esetben, ha az ellátást az özvegy nyugdíjkorhatár-betöltése, vagy megváltozott munkaképessége miatt állapítják meg, és az özvegy nem részesül például öregségi nyugdíjban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, stb. A 60%-os özvegyi nyugdíj az özvegyet mindaddig megilleti, amíg saját jogán nem állapítanak meg az előbbiekben felsorolt ellátást. Akkortól a megállapított ellátás mellett csak a jogszerző nyugdíjának 30%-a jár.

Az élettárs akkor jogosult állandó özvegyi nyugdíjra, ha az említett feltételeken felül élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és közös gyermekük született, vagy megszakítás nélkül 10 év óta éltek együtt. Ebben az esetben is fontos, hogy ne részesüljön más jogszerző után özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban.

 

Milyen ellátás jár akkor, ha a házastárs üzemi balesetben hunyt el?

Az üzemi balesetben elhunytak hozzátartozóit az általános szabályok szerint illeti meg az özvegyi nyugdíj. Baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor állapítható meg a hozzátartozóknak, ha a jogszerző halálát üzemi baleset okozta, vagy nem üzemi balesetben hunyt el, de baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti táppénzben részesült halálakor a jogszerző.

 

© Copyright 2019 Menefrisz Temetkezés - Minden jog fenntartva