Egressy Béni

< VISSZA
Egressy Béni
2019.04.23.

Egressy Béni 1814. április 21-én született Sajókazincon, Galambos Benjámin néven. Zeneszerzőként, íróként, műfordítóként, színészként ismerjük. 1851. július 17-én hunyt el Pesten.

Galambos Pál református lelkipásztor volt az édesapja, édesanyja Juhász Julianna. A miskolci református gimnázium után a sárospataki főiskolán tanult, ám anyagi okok miatt abba kellett hagynia tanulmányait.

1830 körül testvérénél, Egressy Gábornál tett látogatása hatással volt a jövőjére, ő ekkor már a kassai színtársulat tagja volt. Egressy Béni kardalnokként csatlakozott a kolozsvári és a kassai színtársulathoz.

Színészkedése alatt tanult meg olaszul, franciául, németül, de folyamatosan képezte magát: tenornak tanult. 1838-ban Olaszországba utazott éneket tanulni. 1943-ban a Nemzeti Színház karénekese volt Pesten.

Zeneszerzéssel 1840 körül kezdett el foglalkozni. Ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője, de számos népi műdalt is szerzett.

Legnagyobb sikerét, Vörösmarty Mihály Szózatának megzenésítését 1843. május 10-én mutatták be a Nemzeti Színházban.

Színművek, operaszövegek fordításával, sőt írásával is foglalkozott: ő írta Bátori Mária és Hunyadi László című operák szövegkönyvét is, melynek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. A Bánk Bán szövegét nem sokkal halála előtt adta át Erkelnek, melynek bemutatójára csak később, 1861. március 9-én került sor.

Összesen 47 zeneművet írt, ötvennél több színdarabot és 19 opera szövegét fordította magyarra.

Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, 1849-ben főhadnagyként volt a komáromi vár védői között. Megsérült, leszerelt, és visszatért a színpadra.

1851-ben tüdőbetegségben halt meg mindössze 37 évesen.

Új síremlékét a Fiumei úti Sírkert művészparcellájában Jánosi András készítette. Sírja a Fiumei úti Sírkert 34/1-1-26 sz. temetési helyén található.

Fotó: Berki Zsolt

© Copyright 2019 Menefrisz Temetkezés - Minden jog fenntartva