Az elhunytak utáni hozzátartozói nyugellátások között az egyik legfontosabb talán az árvasági ellátás. A jogi szabályozás 2019. évtől több pontban is kedvezőbb lett az előzőekhez képest.

A legfontosabb, idei hatályos rendelkezéseket az alábbiakban szedtük össze:

Árvaellátásra főszabályként az a gyermek jogosult, akinek szülője már öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy halálakor rendelkezett az életkorára előírt mértékű szolgálati idővel.

Általános szabály, hogy az árvaellátás alanyi jogon a gyermek 16. életévéig jár. Ezt követően akkor jár, ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban, illetve felsőoktatásban nappali képzésben vesz részt. Ez esetben maximum 25 éves koráig részesülhet ebben az esetben, azonban méltányosságból, rendkívül indokolt esetben 27 éves koráig megállapítható az ellátás.

Kivételes vagy rendkívüli méltányosság alapján megállapítható az ellátás akkor, ha:

• az elhunyt szülő nem rendelkezett a megfelelő szolgálati idővel
• az elhunyt szülő egyáltalán nem rendelkezett szolgálati idővel (például nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytató szülő hunyt el

Az árvaellátásnál egy másik nehéz élethelyzet, az árva egészségromlás nyújthat kedvezőbb feltételeket a jogosultság általános szabályaihoz, az életkori feltételekhez képest. Az egészségi probléma, a megváltozott munkaképesség ellátásra jogosít, ha:

• a szülő elhalálozása a gyermek 16. életévének betöltése előtt következett be, és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű volt (abban az esetben is, ha az oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a 25. életévét még nem töltötte be)
• az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.

Mindkét esetben az életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség időtartamára jár.

A Magyar Államkincstár Központja azonban rendkívül indokolt esetben a fenti összes feltétel hiányában is engedélyezheti az árvaellátás meghosszabbítását.

2019. január 1-vel a szabályozás az alábbiakkal egészült ki:

Ha az árva betegség, szellemi vagy testi fogyatékosság miatt magántanulóként végzi tanulmányait, megilleti őt az árvaellátás. Szintén megilleti iskolai tanulmányok címén az ellátás az árvát, ha az tanulmányait azért végzi magántanulóként, mert várandósága, gyermekszülés, vagy 3 évnél fiatalabb gyermeke gondozása miatt választotta a magántanulást.

A változatos tanulói formák miatt az ellátás megítélése kedvezően változott. Jogosult árvaellátásra az, aki 25 évnél fiatalabb, felnőttképzésben vesz részt, mely nem távoktatási formában zajlik, és eléri a heti 7 órát.

A hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamára is jár az ellátás akkor, ha a középiskolai vagy felsőoktatási tanulmányait betegség vagy szülés miatt került szüneteltetésre.

Az árvaellátás a nyári szünidőre is jár. Ha a gyermek felsőbb szintű iskolába kerül (általános iskolából középiskolába, vagy középiskolából felsőfokú intézménybe), akkor a tanulmánya folyamatosnak tekintendő.

Amennyiben az árva külföldi iskolában tanul, tanulói viszonyát középiskola esetén évente, felsőfokú intézmény esetén félévente kell igazolnia.

Az árvaellátást írásban, nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell igényelni, melyet a lakóhely szerinti illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell benyújtani.

Alapesetben az ellátás mértéke az elhunyt öregségi nyugdíjának 30%-a, azonban 60%, ha mindkét szülő elhalálozott, vagy az életben lévő szülő megváltozott munkaképességű.