Hagyatéki tárgyalás

< VISSZA
Hagyatéki tárgyalás
2019.05.17.

A hagyatéki eljárás tulajdonképpen egy polgári nemperes eljárás, melyre alapesetben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályait kell alkalmazni, a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltéréssel.

 

A hagyatéki eljárásról egyébként a 2010. évi XXXVIII. törvény rendelkezik, melynek célja, hogy az ember elhalálozásával bekövetkező hagyatékátszállást – az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira, vagyoni részhányadára való öröklési jogcímüknek a megállapításával – biztosítsa.

 

Az eljárás lefolytatására első helyen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes köteles. Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, az eljárás végén pedig érdemi végzést kell meghatározni.

 

Az eljárás általában a hagyaték leltározásával kezdődik. Leltárba kell venni:

  • belföldi ingatlant
  • belföldi cégjegyzékbe bejegyezett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi részesedést
  • lajstromozott vagyontárgyakat
  • ingó vagyont akkor, ha értéke eléri vagy meghaladja az öröklési illetékmentes értéket.

 

A leltározást a jegyző végzi. A közjegyző a megküldött leltár alapján kezdi meg a hagyatéki tárgyalás előkészítését. Ezt csak akkor teheti meg, ha a tényállás tisztázásához minden adat rendelkezésére áll. Ennek érdekében több szervezetet is meg kell keresnie, általában ez az oka annak, hogy az elhalálozás és a hagyatéki tárgyalás között hónapok telnek el.

 

Ha minden adat a rendelkezésére áll, a közjegyző kitűzi a tárgyalási napot, melyre megidézi az érdekelteket. Amennyiben valaki nem jelenik meg, és nem is képviselteti magát (ügyvéd, örököstárs, hozzátartozó által), ezzel nem akadályozza sem az eljárás lefolytatását, sem a végzés meghozatalát. A közjegyző ebben az esetben a hagyatékátadó végzést hirdetményi úton fogja kézbesíteni.

 

Az örökös képviseletére jogosult lehet ügyvéd, örököstárs, vagy hozzátartozó. Fontos kiemelni, hogy ha a meghatalmazás külföldön íródott, akkor a meghatalmazó aláírását konzuli hitelesítéssel kell tanúsítani. Érvényben lévő nemzetközi egyezmény esetén megfelel az Apostille tanúsítvány, uniós jog alapján pedig elfogadott a diplomáciai felülhitelesítés is. Viszont a nem magyar nyelven adott meghatalmazás hiteles magyar fordítását, ha a közjegyző kéri, csatolni kell.

 

Az eljárásban érdekelt felek és képviselőik jogaikat jóhiszeműen kötelesek gyakorolni. Az általuk adott nyilatkozatok, és a rendelkezésre álló iratok alapján fogja megállapítani a közjegyző az öröklés rendjét, azt, hogy ki, mit, milyen jogcímen örököl.

 

Az örökösnek a tárgyaláson lehetősége van a hagyaték egészét vagy egy részét másra átruházni. Ezt személyesen teheti meg, vagy nyilatkozatban.

 

Miután minden tisztázásra került, a közjegyző kihirdeti a hagyatéki végzést. Természetesen, mint minden végzés ellen, ez ellen is lehet fellebbezni az illetékes törvényszéken. A hagyatéki eljárás akár meg is ismételhető, ha a kérelmező olyan tényre hivatkozik, melyet az eljárásban nem vizsgáltak – ezt azt a jogerőre emelkedéstől számított 1 éven belül kell kérelmezni.

 

Ha a végzés jogerőre emelkedése után kerül elő bármilyen vagyontárgy, akkor póthagyatéki tárgyalást kell lefolytatni, melyre a fenti szabályok az irányadóak.

 

A hagyatéki költség (közjegyző díja és költségtérítése) az örökösöket egyetemlegesen terheli.

 

 

© Copyright 2019 Menefrisz Temetkezés - Minden jog fenntartva