Ékszereink

< VISSZA
Ékszereink
2019.07.30.

Sokszor érezzük, hogy nem tudunk elszakadni Elhunyt szerettünktől. Fáj a búcsúzás, fáj, hogy már nincs velünk. Sokszor szeretnénk őt magunk mellett tudni.

 

Talán ezt a vágyat elégíti ki a kegyeleti ékszer, amelynek segítségével Elhunytunk hamvaiból pár szem mindig velünk lehet.

 

Kicsivel több, mint egy éve alkottuk meg első betonékszereinket. A medálba keverve a hamvakat méltó, és sokáig megmaradó emléket állítunk Elhunyt hozzátartozónak. Mindegyiknek más a formája, és más a mondanivalója.

 

Készítettünk oszlop alakút. Bár életünk nem egy oszlop. Nem a lentről felfelé útját mutatja. És nem sziklaszilárdan áll. Inog, hajlik, néha törik. De a múlt kíméletlenül őszinte. Megváltoztathatatlan. És bár az emlékek fakulnak, szépülnek, a múlt sziklaszilárdan mutatja meg: innen ide jutottál.

 

Készítettünk kör alakút. Mert az idő szerintem kör alakú. Az évszakok jönnek, és mennek, az éjszakát követi a nappal, újra és újra. Egy állandó körforgás. Nincs eleje, nincs vége. És mégis egyenesnek látjuk. Nem kíséri semmit, hiszen ő kísér minket a születéstől a halálig, a múltból a jövőbe, a körforgáson át egyenesen, mindig a jelenben tartva. Igen, képzavaros. Van karóránk, azt hisszük, hogy ezzel kézben tartjuk az időt. Pedig az idő kíméletlenül hajt minket át azokon a pillanatokon, ahol picit megállnánk.

 

Választottunk falevelet kísérő medálnak. Amikor egy falevél lehull a fáról, vajon úgy érzi-e, hogy legyőzte a hideg? A fa azt mondja a levélnek: "Ez az élet körforgása. Talán azt hiszed, hogy meghalsz, de valójában bennem élsz tovább. Neked köszönhetem, hogy élek, hiszen általad lélegeztem. Azt is neked köszönhetem, hogy szerettek, mert árnyékot tudtam adni a fáradt vándornak. A te nedved az én nedvem: mi egyek vagyunk." - Paulo Coelho. És bár szeretem én megfogalmazni a történetet, de úgy gondolom, néha mások jobban megteszik.

 

Választottunk kalitkába zárt madarat. Hiszen betonba zártam a hamvakat, kalitkába az emlékeket. Szívén hordhatja Tulajdonosa a múltat, talán a közelség segít az elengedésben. Vannak helyzetek, dolgok, tárgyak, emberek, akiket el kell engedni. Miattuk, miattunk.

 

Választottunk horgonyt. Akárcsak a kalitkába zárt madár, a horgony is egyfajta állandóságot, beállt helyzetet jelképez. A megrekedést, ottmaradást. De hiszem, hogy segít az elengedésben.

© Copyright 2021 Menefrisz Temetkezés - Minden jog fenntartva